Azt az elvünket, hogy minden állatnak kint kell élnie a szabadon, ahol a természetének megfelelően viselkedhet, már ismeritek, de talán nem egyértelmű, hogyan valósítjuk ezt meg a disznóknák, ők hogyan illeszkednek a füves puszták élővilágába.

A válasz talán meglepő: sehogy. A malacok túrnak, feltépik a növények gyökereit, és ha épp valami finomat találnak, akkor bizony óriási krátereket is tudnak ásni. Ez sajnos nem illik bele a “népesítsük be a legelőt évelő növényekkel” elvbe. Szerencsések vagyunk viszont, mert a természet megáldott minket egy óriási mocsárral illetve van szántónk is ami épp talajmunkára vár.

Hogyan is zajlik ez a gyakorlatban?

A malacok jellemzően nálunk születnek, de ha nem, akkor is egy olyan tenyésztőtől hozzuk őket, aki szabad tartásban, villanypásztoros karámokban tartja őket. Választás (vagy érkezés) után, egy “edzőtáborba” kerülnek, hogy szokják az önálló életet és megerősítsük a “barátságukat” a villanypásztorral is, mert biztosra kell menni: ha szabadon engedünk 20-30 kismalacot a nádasban és azok megszöknek, reménytelen újra befogni őket. Ez az edzőtábor mindenben hasonlít az elkövezkező életükre, csak itt a villanypásztoron kívül még egy rendes drótkerítés is védi őket.

A nádasban a villanypásztor telepítése nem egyszerű, akár több napos munka is lehet, ráadásul a malacok nem is legelnek, ezért ők nem naponta költöznek, hanem akkor, ha egy területet túlterhelnének. A túlterhelés két módon történhet: túl sok a trágya, vagy túl sok a túrás.

Ezekre nehéz konkét időt jósolni, mert nyiván nem annyit eszik (ürít) és túr egy 20 kilós malac mint egy 150 kilós felnőtt disznó. Ráadásul a hatásuk nagyban időjárásfüggő is: sáros időben könyebben tesznek kárt, hűvösben aktívabbak, a meleg nyári kánikulában pedig egész nap csak valami árnyékban vagy sárban heverésznek. Hálistennek a trágya számítható, a pusztítás meg látható. A legtöbb kifutónk felölről hasonlít a szekérkerékhez: középen van egy karám, rendes falakkal az kellemetlen hideg szél ellen, tetővel az eső ellen és ami a legfontosabb etetővel és itatóval, aztán ebből, tortaszeletekhez hasonlóan csatlakoznak a kifutók.

Mit esznek?

Ezt nehéz pontosan megmondani, hiszen a napjuk jelentős részét a mocsárban töltik, ahonnan azt legelnek és túrnak ki amit akarnak (és tudnak). Ami biztos, hogy mi az önetetőbe egy saját készítésű takarmánykeveréket töltünk. Jelenleg ez egy kukorica, árpa, borsó és napraforgó keverék, amihez bio tartásban is engedélyezett ásványi anyagokat adunk.

Mindegyik mangalica?

Nem, van szőke és vörös mangalica, de sok mangalica-duroc keverék is. Így megkaphatjuk a mangalica húsminőségét éa ízléstől függően a zsíros vagy szikárabb irányban is lehet választani. Ez a keverék egyébként a mangalica tenyésztők egyesülete által is elfogadott “árutermeló” keverék, magyarország legtöbb mangalica terméke ilyen állatokat használ.

Hogyan lehet ilyet venni?

Négy formában vehetsz tőlünk disznót:

• Hasítva: ha a feldolgozást meg tudod oldani, de a vágást nem, akkor ezt a megoldást javasoljuk. Egész és fél disznót is vehetsz így, de nem árt ha tudod, hogy felet csak akkor tudunk adni, ha van valaki aki a másik felét elviszi.
• Feldolgozva: ha feldolgozott mangalicát rendelsz, akkor küldünk neked egy “szelet listát” ahol bejelölheted a melyik részt hogyan daraboljuk, dolgozzuk fel, aztán mi szépen megcsinálunk mindent, neked csak el kell raknod.
• Eseti rendelés: ha nem szeretnél egyszerre sok húst, vagy válogatnál, akkor webshopunkból is rendelhetsz a rendeles.tancoskert.hu címen.